6. Insidious

6. Insidious (2010)

Ismét egy problematikusabb darab. Ezerszer látott, (többnyire) sablonos történet, mégis mindezek ellenére, némileg működik a film. A hangsúly azonban a némileg szón van.

Ez a film egy igazi hullámvasút, hol megpróbál viccet csinálni saját magából, hol pedig remek jelenetekkel kápráztat el minket. Ez a kettősség főleg a film második felére jellemző (például a viccesnek szánt "szellemirtó" csapat), de hiba lenne azt állítani, hogy a film elején nem találhatóak gyenge vagy rosszul megrendezett jelenetek. Mindeközben az Insidousnak vannak remek részei is, mint a (némileg egyedi) szellemjárásos jelenet.

A filmnek egy nem várt előnye, hogy bár elsősorban ijesztgetésekkel operál, azok meglepően jól működnek. Itt össze kell hasonlítanom a Sinisterrel, amelyhez némileg hasonló alkotás, de avval ellentétben ez a film képes hatás gyakorolni. Ez nyilván annak is köszönhető, hogy itt az operatőri munka sokkal jobb (nem a komplett sötétségbe játszódik minden), másrészről nem akartam a fülemet letépni a film nézése közben. Mondjuk cserében az audio rész teljesen átlagos. Ellenben a szellemek és a különféle démonok kinézete elég tetszetős. (Az a vigyor sokáig emlékezetes marad majd).

Összegezve egy erős közepest adnék rá, a Sinisternél alapvetően jobb, de még jobb is lehetett volna, ha időben kigyomlálják az ostoba és rosszul megrendezett jelenetek.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.