3. Szemek arc nélkül

3. Szemek arc nélkül (1960) - Les yeux sans visage

Ugorjunk egy kicsit vissza az időbe a hatvanas évek elejére, amikor is a franciafilm virágzott. Ekkor született meg a Szemek arc nélkül című alkotás, amelyet bár a horror maraton keretein belül mutattok be, mégsem tudom teljes mértékben horrornak tekinteni. Van benne "őrült tudós", "különös család", bizarr operáció, "horror maszk", de mégis minden másként jelenik meg, mint ahogy azt várná az ember.

Meg van benne az a jellegzetes 60-as évekbeli franciafilm hangulat, ugyanakkor közben képes horrorfilm maradni. Szép, de kellemetlen és nyugtalanító alkotás (még ha ezt jó értelemben is mondom). Egy kicsit beteg film, amely  - fogalmazunk úgy - megpróbál művészi is lenni. Szerencsére nem válik művészieskedővé, és azt se higgyük, hogy a film "csak" egy 60-as évekbeli művészfilm (hú, de nem szeretem ezt a kifejezést). Van benne horror bőven, még ha nem is teljesen abban formában, ahogy megszoktuk.

Erre nagyon jó példa a maszk. Nem olyan, mint a híres horror karakterek maszkjai, a maszkot nézve nem félelmet, sokkal inkább kényelmetlenséget érzel. Majdnem teljesen emberi kinézetű, de éppen csak annyira nem az, hogy nyugtalanságot okozzon a nézőben. (Erről a témáról itt megnézhettek egy jó angol nyelvű videót.) A másik jelenet, amelyet meg kell említenem, az a műtét.  Még a modern horrorfilmek között keresve se találnék, olyan alkotás,  ahol ennyire részletesen mutatnak be egy komplett arc leoperálását.

Mindezek ellenére azonban a Szemek arc nélkül közel se egy remekmű. A legnagyobb hibája az elkapkodott lezárás, aminek szerintem az az okozója, hogy az alkotók nem igazán tudták eldönteni, hogy végső soron melyik történeti elem zárja a le a cselekményt. A történet folyamán többször is átugrunk egy nyomozós szálra, de igazából sok szerepe nincsen a főtörténeti szálhoz képest.  A végére azonban úgy tűnt, hogy mégiscsak fontos lesz, de aztán nagyon bénán oldották meg. Ritkán találkozni filmben ilyen inkompetens rendőrséggel. Igazából ezt a szálat akár ki is lehetne vágni, bár akkor nagyon rövid lenne az alkotás. Sajnos a film hosszának köszönhető, hogy a lezárás elég rossz ütemben jön ki (a rendőri száltól függetlenül is). Valószínűleg, ha a film többet foglalkozott volna a lány karakterévvel, akkor erőseb lett volna a lezárás.

A képi világot mindenképp ki kell emelnem, az operatőr fantasztikus munkát végzett. Viszont zeneileg néha elég gyengén muzsikál. Vannak benne olyan részletek, amelyeket mintha egy vígjátékhoz vagy egy detektívfilmhez írtak volna (és ezek nem a nyomozós szál alatt játszódtak)

Összegezve: Egyedi darab? Igen. Kiemelkedő? Nem. Érdemes megnézni? Igen

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.