Alternatív karácsonyi filmek II

Alternatív karácsonyi filmek - Fegyverszünet karácsonyra

Már csak négy nap van karácsonyig, itt az idő egy újabb alternatív karácsonyi filmnek (az utolsóról valószínűleg hétfőn írók majd). Második felvonásnak egy háborús karácsonyi filmet választottam. Igen, jól olvassátok. A Fegyverszünet karácsonyra az első világháború idején játszódik, ráadásul  megtörtént eseményen - az úgynevezett karácsonyi fegyverszüneten - alapul.  1914-ben szentestén a nyugati front több pontján is a szemben álló felek spontán és nem hivatalos fegyverszüneteket kötöttek. Ennek köszönhetően a karácsonyt a német és szövetségi csapatok az árkokon kívül közösen töltötték. Ez az esemény a mai napig egy fontos szimbolikus pillanat (annak ellenére, hogy anno még titkolni is akarták a vezetők).

A film története egy skót, egy francia és egy német századnak a tűzszünetét mutatja be. A film kifejezetten pesszimistán nyit. Az első jelenetben láthatjuk, hogyan működik a háborús propaganda: egy brit, egy német és egy francia gyerek fölmondja a nacionalizmussal átitatott iskolai leckét, mind a három felmondandó anyag arról szól, hogy a másikat teljesen el kell pusztítani minden áron. Majd szép lassan betekintést nyerhetünk a lövészárkok katonáinak életébe is, amely szinte azonnal egy  reménytelen rohammal nyit, amelyből oly sok volt a világháborúban. A katonák között az elején azt érezhetjük, hogy nagyjából ugyanúgy vélekednek az ellenségről, ahogy azt a gyerekeknek tanították. Mindegyik retteg a másiktól, és minden megmozdulásuk mögött egy trükköt látnak. Így az elején nem is lehet tudni, hogy lesz ebből béke, még ha csak átmenetileg is.

Erről többet nem is akarok elmondani, tekintve, hogy a film legjobb résszé ez az érdekes alapszituáció, és az ahogy ezt a rendező elénk tárja. Néha a film képi világa, a zenéje és a színészi játéka is működik, de nem ezek, amik elsősorban lekötik az embert. Annyi azonban elárulok, hogy sokat foglalkozik azzal, hogy bemutassa a katonákat, akik az elején nem is igazán tudják eldönteni, hogy most mit kezdjenek a fegyverszünet alatt, mi több, mit kezdjenek utána. Nem lehet azt mondani a katonának, oké, tegnap együtt ünnepeltetek, de most nyissatok tüzet rájuk. Ez a rész is nagyon jól ábrázolva van a filmen.

A film azért közel se tökéletes, néha kicsit szentimentális, és ráfért volna még némely árnyalás (például a skót testvér karaktere esetén). Szerencsére azért egyszer sem válik  giccsesé, még a fegyverszünet idején sincsenek nagy összeborulások az ellenkező felek között, hanem szép lassan mutatják be a katonák "barátságát".

Mindent összevetve ez egy jó, de összegségében szomorú karácsonyi film. Tudjuk, hogy a háború folytatódott, annak ellenére, hogy valószínűleg jó pár katona nem akarta (becslések szerint körülbelül 100000 katona vett részt a karácsonyi fegyverszünetekben), ugyanakkor - hasonlóan az előző filmhez - ebben is valahol van némi felemelő érzés, hiszen nem csak az emberek legrosszabbját, de a legjobbját is láthatjuk ebben az alkotásban. Igen, néha kicsit talán naivnak hat, de itt még el is tudom nézni, mert még némileg illik is a filmhez. Mindenképpen érdemes megnézni, még akkor is ha nem mondanám a legcsaládbarátabb karácsonyi filmnek

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.